A pécsi zenei élet első számú ikonikus nagy alakja és a magyar zenei életnek is meghatározó Mestere, Tillai Aurél, Kossuth- és Liszt-díjas karnagy, Magyar Örökség-díjas, Érdemes Művész, professor emeritus, főiskolai tanár, Pécs város díszpolgára, 1930. november 23-án született Pécsett.

    Zenei pályafutásának jeles tanár- és művészegyéniségek voltak elindítói és első mentorai: zongorázni Weininger Margitnál tanult, tanára volt Antal György főiskolai igazgató és tanár, 1949–1952 között a pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének szakát végezte el, 1954– 1960 között a Konzervatórium zeneszerzés, zeneelmélet szakán Kincses József növendéke volt, 1960–1966 között a Népművelési Intézet ének- és karvezetői szakán Párkai Istváné és karmesterként Kórodi Andrásé.
    Tillai Aurél 1952-től tanított a pécsi Tanárképző Főiskola Hegyi József által alapított zenei tanszékén, előbb tanársegéd, majd adjunktus, docens, 1979-től főiskolai tanár, 1982-től a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem zeneelmélet és karvezetés-tanára, 2000-től Professor Emeritus. 1956–2000 között, 44 évig volt Pécsett a főiskolai, majd egyetemi kórus karnagya. 1958-ban a vele 1978-ig társkarnagyként együttműködő Dobos Lászlóval alapította meg Európa-hírű kórusát, a Pécsi Kamarakórust – mely 1963–1993 között a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusaként működött – s az ennek a kórusnak élén eddig eltöltött 62 éves karvezetői tevékenységével valószínűleg világrekorder! De 22 éven át, 1965–1987 között vezette a pécsi Mecsek Kórust is.
    Tillai Aurél, mind tanári, mind kórusvezetői tevékenységével döntően hozzájárult ahhoz, hogy a baranyai megyeszékhelyen kialakuljon egy országosan elismert „Pécsi Kórusiskola”, melyet egy érzékenyen finom hangzásvilág jellemez, mely ugyanakkor legkatartikusabb pillanataiban, a legnemesebb értelemben vett pátoszig tud ívelni. Ennek a hangzásnak legkiválóbb képviselői, a Mester, Tillai Aurél mellett tanítványai: Kertész Attila; Szabó Szabolcs, Nagy Ernő; Lakner Tamás,
Kamp Salamon, Kutnyánszky Csaba, ifjabb Dobos László, Schóber Tamás, Kunváriné Okos Ilona , valamint felesége, Tillainé Merácz Ágnes.
    Tillai Aurél leghíresebb együttesével, a Pécsi Kamarakórussal több, mint öt tucat, azaz hatvannál is több díjat, kitüntetést és rangos minősítést kapott, ebből mint karnagy, egymaga hatot. A kórus nemzetközi versenyeken 35 díjat szerzett, első, ill. nagydíjat nyertek Corkban, Toursban (kétszer), Knokke-Heistben, Debrecenben, Spittalban. 1980-ban megnyerték a BBC rádiós verseny kamarakórus kategóriáját, 2000-ben Rómában a Lassus kórusversenyen három első díjat kaptak, 2002-ben a görögországi Prevezzából két aranyéremmel tértek haza. Repertoárjuk az elmúlt hat évtized alatt csaknem hétszáz művet tartalmaz. Tucatnyi CD-jük jelent meg, három Franciaországban, kettő Németországban, egy Angliában. Legtöbb lemezük 20. századi magyar szerzők műveit tartalmazza, 1994-es Kodály CD-jüket a szakma ma is etalon értékűnek tartja. Szerepeltek Haydn Teremtés oratóriumának a Világzenekarral és mellettük egy német kórussal alkotott Világkórussal készített lemezfelvételén is.

Tillai Aurél kórusműveit két szerzői lemezfelvételen örökítették meg, emellett könyv formában is megjelentették egy részüket. Ezzel együtt egyik első, jelentős műve az 1958-ban komponált Vonósnégyes volt, melyet az akkor kizárólag női muzsikusokból (Graef Tildy, Molnár Klára, Várhalmi Oszkárné, Sassy Iringó) álló Pécsi Vonósnégyesnek írt, akik 1959. június 25-én mutatták be a Csontváry Múzeumban.
    Tillai Aurél 1963-ban, Ivasivka Mátyás felkérésére komponálta zongorára, valamint trombitával és ütőkkel kiegészített vonószenekarra Zongoraconcertinóját, melynek ősbemutatóján a pécsi Nagy Lajos Gimnázium Vonószenekarának zongoraszólistája, Lénárd László, a későbbi ismert élettankutató orvos és a Pécsi Tudományegyetem egykori rektora volt. A művet 2000. június 8-án a Baranya Megyei Közgyűlés Dísztermében előadta a Pécsi Ifjúsági Ház Győri Kornél vezette Vonószenekara, Fodor Gabriella (zongora), Horváth Zsolt (trombita) és Balogh Jenő (ütős) közreműködésével.
    Tillai Aurél egyik első országosan ismertté lett kórusműve az 1960-ban Weöres Sándor versére komponált Nádi csibe volt, mely mind Szervánszky Endre, mind Bárdos Lajos tetszését elnyerve, országos sikert aratva, nyomtatásban is megjelent.

Másik korai, nagy elismerést kiváltó műve az 1962-ben Áprily Lajos versére komponált Tavaszodik című kórusmű, mellyel kapcsolatban Kodály Zoltán nyilatkozott elismerően. Tillai Aurél már az 1946-os népdaléneklési versenyen énekelt Kodály előtt, a Mester azonban a Tanárképző Főiskola 10 éves jubileumán, 1958-ban jegyezte meg az akkor a Molnár Annát vezénylő ifjú karnagy nevét, akinek az öt évvel későbbi, a főiskolai kórussal adott forró sikerű Liszt-termi hangversenyén gratulált. Ezután kereste föl 1964-ben, az akkor induló kamarakórus fesztiválok kapcsán fővárosi otthonában Tillai Aurél Kodály Zoltánt, aki a következő kérdést tette föl: „Kiadták már azt a művét, amit a feleségem kórusa énekel? Ügyes.”
    Ezzel a hivatalos elismeréssel felérő dicsérettel véglegesen rákerült a magyar zeneszerzés palettájára Tillai Aurél, akinek azóta írt kompozíciói is mind magukon hordják egy ének-centrikus, így jól énekelhető, néha kicsit latinos-olaszos ihletettségű, dallamos vokális hangzás világát, melyet egy inkább klasszikus, vagy mérsékelten modern hangvételű hangszeres kíséret egészít ki. Tillai Aurél további jelentős művei: Zengő felett (1969); Pro Pace (1972); Erdélyi népdalok (1984); Magyar karácsonyi énekek I-II. (1990); 42.zsoltár (1997); Cantate Domino (2001); Missa bervis /Tüke mise  (2006); 1. Zsoltárkantáta (2007); 15. zsoltár– kantáta (2008); Zsoltárkantáta – zenekarkísérettel (2012); Te Deum (2013); Reformáció Kantáta (2017); Missa secunda (2019).

Tillai Aurél kitüntetései, díjai:

Kodály Zoltán-emlékérem (1976)
Pécs Közművelődési Emlékérem (1977)
Janus Pannonius Emlékérem (1980)
Liszt Ferenc-díj (1982)
SZOT-díj (1986)
Pécs Város Millecentenáriumi díja (1996)
Grastyán-díj (1996)
Magyar Örökség díj (2005)
Weiner Leó-díj (2006)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2006)
Csokonai Vitéz Mihály-díj (2010)
Érdemes Művész (2013)
Pécs díszpolgára (2013)
Kossuth-díj (2016)

Fotó: internet

                                Kovács Attila
                Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő