A 91 éve született Breitner Tamás (1929. április 13. Budapest – 1991. március 26. Pécs) érdemes művész címmel kitüntetett, Liszt-díjas karmester 1951-1956 között Somogyi László növendékeként végzett a Zeneakadémián és 1956. szeptember 1-én Pécsett kezdte pályáját, mint az akkor megalakult Pécsi Filharmonikus Zenekar karmestere, aki mindössze két hónapig töltötte be ezt a posztot, majd az 1956-os Forradalom és Szabadságharc után a tatabányai zenekarhoz került. Érdekesség, hogy az ekkor külföldre távozó tanára távollétében megszüntetett főiskolai karmesterképzést diáktárs-kollégái felkérésére, privát úton folytatta, amint arról a 2020. március 31-én elhunyt Peskó Zoltán (1937-2020), a Pannon Filharmonikusok 2009-2011 közötti vezetőkarmestere a vele Pécsre kerülésekor általam készített interjúban tájékoztatott.
Breitner Tamás a későbbiekben visszakerült Budapestre, és 1960-tól a Fővárosi Operettszínház karmestere lett, s e téren is országos ismertséget szerzett számos lemez- és rádiófelvétele révén is, melyek között a külföldi és magyar kortárszene is helyet kapott.
Ilyen előzmények után került Pécsre Breitner Tamás 1970-ben, ahol előbb a Pécsi Nemzeti Színház, majd a Pécsi Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója lett, s e kettős „szerep” következtében később Ferencsik Jánosnak a fővárosban betöltött pozíciója után másodikként megkapta a városi zeneigazgató címet is, melyet a Szkladányi Péter (1944-2003) által vezetett Pécsi Szimfonikus Zenekar 1984-es megalakulása után is, 1991-ben bekövetkezett haláláig megőrzött.
Ami a színházi, operai vonulatot illeti, abban elég talán a Mozart, Beethoven, Verdi, Bizet és Puccini nevével fémjelzett, klasszikus-romantikus repertoár mellett az elődei, Paulusz Elemér és Nagy Ferenc által is képviselt, 20. századi külföldi és magyar kortárs irányra utalnunk. Ravel Pásztorórája, Hindemith Hosszú karácsonyi ebédje, Bartók és Kodály remekei, A kékszakállú herceg vára, a Háry János és a Székelyfonó, valamint a pécsi társulat karigazgató-karmestere, a zeneszerzőként is egészen kiváló Károly Róbert (1937-) Japán halászok című, még Nagy Ferenc által bemutatott operája, az 1971-es Eszéki Biennálén Breitner Tamás vezényletével mind-mind nagy sikert aratott.
Mindenekelőtt kell azonban szólnunk Wagner Lohengrin című operájának 1978-as bemutatójáról, melyben a címszerepet Albert Miklós énekelte, s mely az első teljes pécsi Wagner-premier volt. Ennek országos visszhangot kiváltó zenei színvonaláért Breitner Tamás megkapta az Érdemes Művész címet, s azt se feledjük el, hogy itt köszönt vissza az az 1972-es támogatás is, mellyel a Károly Róbert vezette, 36 fős énekkar létszámát felemelhették.
A zenekari koncertek sorában természetesen, mint rendkívül nagy műveltségű muzsikus, a klasszikus-romantikus alaprepertoár: Haydn, Mozart, Beethoven, Mendelssohn, Schubert, Schumann, Brahms, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Erkel és Liszt műveinek előadásaival is felejthetetlen élményeket adott át a pécsi közönségnek. Mégis bizton állíthatjuk, hogy Breitner Tamás legfőbb közönség- és zenekarnevelő tevékenysége a hazai és külföldi 20. századi ”klasszikus”és kortárs zene területén nyilvánult meg. Utóbbiak közül elég talán, Mahler, Debussy, Ravel, Honegger, Richard Strauss, Schönberg, Hindemith, Prokofjev, Sztravinszkij és más külföldi szerzők műveinek nagysikerű előadásaira utalnunk. De miután Lehel György után ő vezényelte a magyar karmesterek közül a legtöbb kortárs magyar kompozíciót, nem véletlen, hogy Pécsett is e téren is maradandót alkotott Breitner Tamás. Elég talán Farkas Ferenc, Kadosa Pál, Maros Rudolf, Szervánszky Endre, Szabó Ferenc, Szelényi István, Lendvay Kamilló és Balassa Sándor, a pécsi Károly Róbert és Vidovszky László műveire utalnunk. Közülük 1977-ben ősbemutatóként szólalt meg a Városi Sportcsarnokban Maros Rudolf Töredék című darabja, 1986-ban európai bemutatóként Vidovszky László Romantikus olvasmányok című műve, ugyanabban az évben pedig ősbemutatóként Károly Róbert Passioni e rifflessioni című szimfóniája Gyermán István szólójával. 1989-ben nyilvános ősbemutatóként, szintén az ő szólójával és Breitner Tamás vezényletével hangzott el Balassa Sándor 1964-es zeneszerzői diplomamunkája, Op. 3-as Hegedűversenye. Balassa Cantata Y című művét Sziklay Erika csodálatos énekszólójával magam is hallhattam, egy ragyogó 1972-es színházi koncerten, melyen ezután Liszt Ferenc Haláltáncát adta elő remekül, a Breitner Tamásnál napra pontosan egy évvel fiatalabb, kiváló zongoraművész, Bánky József.
Breitner Tamás zenekari munkáját a kiváló pécsi hegedűművész és koncertmester házaspár, Gyermán István és Vass Ágnes is hathatósan segítette, aminek eredménye máig hallható a pécsi zenekar vonóskarának muzsikálásában. Ennek az együttműködésnek egyik szép példája volt – a néhány emlékezetes Mozart Sinfonia concertante előadás mellett – a Pécsi Filharmonikus Zenekar 1981. december 14-i, a Pécsi Nemzeti Színházban megtartott 25 éves jubileumi hangversenye, melyen Brahms Hegedűversenyét Gyermán István játszotta, míg Rimszkij-Korszakov Seherezádé szvitjének szólistája Vass Ágnes volt.
Breitner Tamás a pécsi oratóriumi életben is tett egy rendkívül fontos lépést. Nevezetesen, hogy az addig abban meghatározó szerepet betöltő Antal György vezette pécsi Liszt Ferenc Kórus helyére Tillai Aurél két kiváló kórusát, a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórust és a Pécsi Tanárképző Főiskola Vegyeskarát – a későbbi Egyetemi Kórust – kérte fel közreműködésre. Ennek az együttműködésnek egyik első, nagyszerű példája az volt, amikor 1980. október 20-án, az évadnyitó magyar est keretében Erkel Hunyadi László nyitánya és Kodály Galántai táncai között Lendvay Kamilló Koó Tamás játszotta Gordonkaversenye előtt közreműködői voltak Kósa György (1897-1984) Bikasirató című, Devecseri Gábor költeménye nyomán komponált műve pécsi bemutatójának, melynek énekes szólistája Fülöp Attila volt.
Breitner Tamás fő városi zeneigazgatói területe e remek zenekari és oratóriumi koncerteknek ellenére is mindig az opera volt. Nem véletlen, hogy zeneigazgatói tagozatvezetői időszaka alatt - melyből az utóbbit 1984-től a kiváló basszista, Marczis Demeter vette át -, olyan kiváló operaénekesek működtek Pécsett, mint Ágoston Edith, Németh Alice, Szabadits Judit szopránok, Mészöly Katalin, Benei Katalin mezzoszopránok, Albert Miklós, Horváth Bálint, Juhász Pál és Wágner József tenoristák, Bolla Tibor, Berceli Tibor, Németh József, Vághelyi Gábor, Egri Sándor baritonok, valamint Marczis Demeter és Kuncz László basszusok.
Mi most az 1971. április 9-én bemutatott pécsi Bizet Carmen-széria 1974. május 5-i, egy operagálán rögzített előadásáról idézzük Breitner Tamás vezényletével a Nyitányt és a Habanerát, Mészöly Katalin és a Pécsi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara közreműködésével.
Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő