Szerencsésnek mondhatom magamat, hogy a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban töltött középiskolás éveim alatt két kiváló zenetanárom is volt. Az első két évben Ivasivka Mátyás, majd miután az 1973-74-es tanévben a 4. évfolyamon újból bevezették az ének-zene oktatást, dr. Várnai Ferenc lett a tanárom, akiről mint zenepedagógusról, elődjéhez hasonlóan csak felsőfokban szólhatok. Legyen elég talán arra utalni, hogy akkori kedvenceim, Szkrjabin és Bernstein szimfonikus műveiről is máshol alig hozzáférhető információkat és zenei élményt kaptam.

Amit már akkor is tudni lehetett Várnai Ferencről, hogy 1960-tól volt Baranyában ének-zenei szakfelügyelő – ezt 1997-ig folytatta – és hogy zeneszerzéssel és népzenekutatással is foglalkozott. Azt az elkövetkező évtizedekben tudtam meg, hogy több baranyai kórusnak is karnagya és hogy a Magyar Rádiónak külső munkatársa, amit a Pécsi Rádió zenei szerkesztőjeként különböző zenei összeállításaim során magam is gyakran kamatoztathattam.

Várnai Ferenc 1936. február 12-én született a Szigetvár mellett található Horváthertelenden, ahol édesapja kocsmájában szerezte első maghatározó zenei élményeit, a község magyar, horvát és német lakosainak közös éneklései alkalmával, de a környék fúvószenei élete is hatott rá. Későbbi főiskolai tanulmányai során olyan kiváló tanárok is tanították, mint Hegyi József tanszékvezető, aki ének-zene és népzene tanára volt, Vági Istvánné, aki magánéneket tanított, Sinkovits Georgette karvezetésre, zongorázni pedig a Bartók-tanítvány, Székely Júlia tanította. Tanári pályájának első állomásain, Erdősmecskén, Hidason, Szederkényben és Pécsváradon, a tanítás mellett mindenütt kórust is alapított – Hidason és Szederkényben fúvószenekari karnagy is volt –, majd szakfelügyelőként Pécsett is folytatta karnagyi tevékenységét. A Pécs-Baranyai Óvónők Énekkara, a Pécsi Úttörőház Kórusa és a Pécsi Páva-kör karnagya volt, majd a Szigetvári Zrínyi Gimnáziumban is vezette a kórust a tanítás mellett.

Ahogyan ezeken a településeken, úgy pályája során később is, 1955-től 2005-ig, fél évszázadon át, Baranyában szinte mindenütt intenzíven és folyamatosan gyűjtött népdalokat, hangszeres népzenei felvételeket, magyar, német, horvát és cigány anyanyelvű előadóktól, de azóta is előfordul ez egy-egy alkalommal. Népzenekutatói útjai során 56 (!) települést keresett fel Abaligettől Zengővárkonyig, köztük többek között Berkesdet, Bólyt, Csányoszrót, Himesházát, Kémest, Lánycsókot, Mágocsot, Piskót, Sellyét, Sombereket, Szebényt, Szentlőrincet, Vajszlót, Véméndet és Zalátát is. Közülük 15 településen gyűjtött hangszeres népzenét is, a 60-as évektől kezdve, melyek közül nem egy még a 90-es évek közepi hazai CD-válogatásokra is rákerült.

Várnai Ferenc a szakfelügyelőségen túl is rendkívül sokat tett a baranyai zeneéletért. Pécsváradon, az általa alapított Pécsváradi Zengő Vegyeskar, Leánykar és Kamarakórus karnagyaként sok rádiófelvételt készítettek – többek között a kiváló pécsi prímás, Dörömböző Géza zenekarának kíséretével – melyek bekerültek a Pécsi Rádió archívumába, s rendszeres közreműködői voltak a Pécsváradi Leányvásárnak is. Ezt a hagyományt folytatta 1972-től Mohácson, ahol az ő kezdeményezésére indult el a Schneider Lajos Népdaléneklési Verseny. Várnai Ferenc egyik kimagasló tette volt, hogy 1964-ben elindította és 1998-ig vezette a később nemzetközivé váló Siklósi Fúvószenekari Fesztivált és Versenyt. De ő volt az, aki Fassang Árpád és a Pécsváradon született Andor Ilona hathatós segítségével, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta támogatásával, Tóth Ferenc Liszt-díjas komlói karnaggyal közösen elindította és 1992-ig vezette is a Komlói Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivált, mely Komló életének egyik fontos kultúraépítőjévé vált. Dr. Várnai Ferenc, mint zeneíró is nagyon aktív, ezernél is több írást és előadást írt és tartott, doktori címét is ebből a témakörből szerezte, és több mint két tucat zenei könyvet írt.

Várnai Ferenc zeneszerzői munkásságának középpontjában a kórusmuzsika áll, két kantátát komponált. Az elsőt Tavasztól tavaszig címmel Kertész Attila vezényletével mutatta be a Janus Pannonius Gimnázium Bartók Kórusa, s ennek felvétele 1976-ban elnyerte a Magyar Rádió Nívó-díját, a másikat, a Janus Pannonius kantátát Kotáncziné Vajda Ildikó vezényletével a Janus Pannonius Gimnázium Leánykara mutatta be. De írt mellette 22 magyar madrigált, számtalan gyermekkart és mintegy 170 (!) népdalcsokrot is. Vonószenekari darabokat komponált a Novi Sadi Rádió Zenekarának és dalokat is írt pécsi kortárs költők verseire olyan kiválóságnak is, mint Marczis Demeter operaénekes. „A négy kicsi cica és a mamájuk” címmel Csorba Győző gyermekversére komponált zongoraciklust, mely 2017-ben a Csorba Győző Könyvtár gondozásában jelent meg. Emellett számtalan remek fúvószenekari művet is komponált, többek között a Pécsi Ércbányász- és Pécsi Vasutas Fúvószenekarnak, valamint további fúvós- és kamarazenei darabokat, többek között a nemzetközi hírű Mecsek Fúvósötösnek is. Utóbbiakért a Zenei Egyesületek Nemzetközi Szövetségének aranyérmét nyerte el, de Apáczai-díjat, zeneszerzői KÓTA-díjat is kapott dr. Várnai Ferenc, aki a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztnek is birtokosa, s 2019-ben Párkai Istvánnal másodmagával, megkapta a KÓTA Életmű-díjat is.

Talán mégsem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy legalább ilyen fontos volt Várnai Ferenc számára, hogy a 2020-ban jubiláló, 65 éves Magyar Rádió Gyermekkórusának „Palánták” Kórusa nyilvános zeneakadémiai tévéfelvételen elénekelte „Mostan kinyílt” című 3 karácsonyi éneket tartalmazó művét, láthatóan nagy-nagy örömmel.

Az írás a Könyvtári Hírzengő című lapunk 2020/1. számában jelent meg.

Dr. Várnai Ferencet köszöntő, nyomtatott formában is megjelent írásunkat kiegészítve, munkásságának két fontos területét dokumentáló klipekkel zárjuk. Elsőként a zeneszerzőt idézzük két kórusművével, a Nagy Lajos Gimnázium kórusának 1982-ben írt Babits-jeligével, melyet a balatonboglári, Balaton Vox Vegyeskar adott elő Koncz Zsuzsanna vezényletével 2013-ban, majd ugyancsak a Balaton Vox Vegyeskar előadásában, de már egy évvel későbbi, 2014-es felvételről szól a 2007-ben, a Mecsek Kórus 50 éves jubileumára komponált Mecsek-alji nóták.

Végül a népzenekutatót és rádiós szerkesztőt, riportert köszöntjük egy, a Vajszlói História által közzétett, eredetileg Pécsi Rádiós zenés portréval, mely az ormánsági Kasza Gyula és zenekaráról készült.

Kovács Attila

Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő