A két éves kora óta Pécsett élt Zseni Nándor a magyar–szerb határ Bács–Kiskun megyei oldalán fekvő Kelebián született, 1947. szeptember 18-án, amit azért is említek ilyen pontosan, mert ez a nap volt 44 évvel később, az én, oboistává lett Brigitta lányom születésnapja is, meg, mert Nándi most szeptemberben ünnepelhette 75. születésnapját. És október 11–én, Brigitta napon hunyt el, 6 nappal a pécsi zenekar, a Pannon Filharmonikusok Örökös Tagság címének átvételének 7. évfordulója előtt.
Zseni Nándor átveszi az Örökös Tag címet Horváth Zsolttól
Zenei pályáján az első meghatározó élményt még a Kodály-módszert Pécsett meghonosító, dr. Péczely Lászlóné által vezetett Mátyás király utcai ének-zene tagozatos általános iskola jelentette, ahol a a világhírű hegedűs-karmesterré lett Ligeti András, karnagy-énektanár édesapja, Ligeti Andor gyakorolt rá jelentős hatást a zene felé. S az idén 300 éves jubileumát ünnepelt iskolába járó, már akkor, majd a középiskolában is rendkívüli tehetséggel feltűnt basszbariton, a nála csak néhány hónappal fiatalabb osztálytársa Kováts Kolos zongorakísérője lett Zseni Nándor, többek között az 1964-es második Ki mit tud? Országos döntője 2. helyének megnyerésekor is, melynek felvételét a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának dr. Nádor Tamás zenei szerkesztő által alapított archívuma is megőrzött. Itt volt nekem is módom rá, hogy megcsodáljam az akkor még csak 17 éves Kováts Kolos már a későbbi hangot előlegező Verdi Don Carlos Fülöp király áriáját, de az igazat megvallva Zseni Nándor ragyogó és kiegyenlített zongorázása is nagyon meglepett.
https://www.youtube.com/watch?v=vxVRKcOej0o
Zseni Nándor először oboát szeretetett volna tanulni, de mivel erre akkor nem nyílt lehetősége, 1962-ben kezdett fagottozni az Antal György igazgatása alatt álló pécsi Erkel Ferenc Művészeti Szakközépiskolában,– akárcsak 7 évvel idősebb későbbi muzsikustársa, a szintén fagottos Várnagy Attila. – ahol tanára Keszler György (1936-2017) kiváló fagottművész volt. Nála vehette át Pécsett főiskolai tanári oklevelét, majd örökébe is léphetett az Antal György, majd Sasvári Attila igazgatta Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának tanáraként.
1969 fordulópont volt Zseni Nándor életében. Egyrészt tagja lett a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Filharmonikusok zenekarának, és feleségül vette későbbi muzsikustársát, Farkas Zelmira hegedűművésznőt. Házasságukból két gyermekük és öt unokájuk született. Zseni Attila a dr. Lakner Tamás vezette Bartók Béla Férfikar énekese és informatikus lett, Zseni Andrea pedig édesanyját követve hegedült és a PTE Művészeti Kar Dékáni Hivatalának munkatársa lett.
Zseni Nándor – amint egy Vele készített portrébeszélgetésben megosztotta velem –első nagy színházi és zenekari élményeit a Lamerto Gardelli (1915–1998) által vezényelt pécsi zenekar és az Antal György vezette Liszt Ferenc Kórus 1962-es Verdi Rekviem előadásain tapasztalhatta meg, ahol „a Mester olyan szuggesztivitással és drámai erővel vezényelt, hogy szinte féltünk Tőle”. Hasonlóan emlékezetes volt Komlóssy Erzsébet (1933–2014) főszerelésével a Carmen, melyből a művésznő is megjegyezte magának a tizenéves pécsi kisfiút.
https://www.youtube.com/watch?v=HHXrDlxSc_g
Zseni Nándor pécsi főiskolai végzése után komoly kihívás előtt állt: „zeneakadémiai művészdiploma, vagy a Család?” – s ő ez utóbbit választotta, mondván az ráér még később is. S így is lett, amint gyermekei nagykorúvá lettek vagy annak közelébe érve némileg önállósodtak már, elvégezte Budapesten a Zeneakadémia művész-tanár szakát Janota Gábor (1936-2021) vezetésével. Közben persze szorgalmasan dolgozott a színházi és a „koncert” –zenekarban is, Emellett pedig megalakulása óta részt vett a Pécsi Ifjúsági Ház vonószenekara – a mai Pécsi Vonósok – munkájában, akikkel 1976-ban eljátszotta Antonio Vivaldi egyik versenyművét, melyet 1991-es diplomakoncertjén is játszott Howard Williams vezényletével a Pécsi Szimfonikusok élén.
https://www.youtube.com/watch?v=mR7yMQwmejg
Zseni Nándor 1969-2007 között dolgozott a Pécsi Filharmonikus-, majd 1984-től a Pécsi Szimfonikus Zenekarban, majd a Pannon Filharmonikusoknál, s két évtizeden át a zenekar Művészeti Tanácsának tagja volt, így nem véletlen, hogy 2015-ben elnyerte az Örökös Tagság kitüntetést is. Közben 1984-ben Breitner Tamás (1929-1991) akkori városi zeneigazgató vezényletével megjelentetett egy Zseni Nándor fagottozik című műsoros kazettát, melyen többek között Mozart B-dúr fagottversenyét is előadták. Nándi valamikor ekkor beszélt először nagyon önkritikusan arról, hogy sokat vitatkozott a pécsi zenekart irányító, Liszt-díjas, Érdemes művész Breitner Tamással, de akkor már belátta, hogy nagyon sok – főleg zenei – kérdésben igaza volt Breitnernek.
https://www.youtube.com/watch?v=5bQcBC_kMPU
Nándi egyik szállóigévé lett mondása az volt, hogy „Nekem nem a zenekar, hanem Bach és Mozart a munkáltatóm!” Ennek jegyében engedtessék meg, hogy javasoljam a muzsikustárs, Várnagy Attilára visszaemlékező korábbi írásom egy Frankl Péterhez és Mozarthoz kapcsolódó részét ajánljam most figyelmükbe, merthogy az Zseni Nándorhoz is kapcsolódik.
https://regi.csgyk.hu/2019/emlekeim-varnagy-attilarol/
Ahogy Szkladányi Péter, a pécsi zenekar korábbi igazgatója, Barth István és tanítványa, Gyöngyössy Zoltán fuvolaművésze sokat tettek a bécsi operaház első fuvolása, a Pécsett született Amtmann Prosper emlékének ápolásáért, úgy a vele szinte egy időben Pécsett élt, Európa-szerte a „fagott Paganinijének” nevezett, fél szemére vak fagottművész, Weidinger Imre (1792-1859) emlékéért a legtöbbet Zseni Nándor tette. Hiszen 1992 és 2004 között hat országos, illetve nemzetközi verseny szervezését és rendezését vállalta magára Weidinger Imre nevével, ami méltó folytatása volt egy 130 évvel korábbi, a pécsi polgárok által kitalált gesztusnak, melyben e két európai rangú zenésznek emlékoszlopot állítottak.
Zseni Nándor egyik valóban zseniális ötlete volt, hogy a versenyre kötelező művek írására kért fel kortárs zeneszerzőket. Így például darabot írt a pécsi Papp Zoltán (1949-), vagy a pécsi zenekarnak korábban Csorba Győző (1916-1995) versére művet komponáló operaházi fagottos, Kovács Zoltán (1969-), akinek Spagna című művét felvették a Művészeti Kar 2006-os Tízéves jubileumi CD-jére is, Szántai Csaba, Zseni Nándor kiváló kolléganője, dr. Herpay Ágnes tanítványa előadásában. Mi most Zseni Nándor diplomakoncertjéről idézzük Csemiczky Miklós (1954-): Partata című művét Zseni Nándor elképesztően virtuóz előadásában.
https://youtu.be/mR7yMQwmejg?t=3327
S hogy lássuk, halljuk Zseni Nándort, miképp beszélt a 4. Weidinger Imre fagottversenyről a Pécs TV-ben, lássuk, halljuk az 1998-as, a Csorba Győző könyvtár által archivált beszélgetést, melynek műsorvezetője Dér Ágnes volt.
https://youtu.be/nIvYyk2WkaQ?t=993
Egyébként, amint hallhattuk is Zseni Nándornak köszönhető, hogy eljött Pécsre a világ egyik leghíresebb fagottosa, a horvát származású, osztrák muzsikus, Milan Turkovic.
Turkovic Mozart B-dúr fagottversenyének egy egészen különleges előadásával ajándékozta meg a pécsi közönséget, a Howard Williams vezényelte Pécsi Szimfonikusok közreműködésével ugyanis egy olyan Mozartot állított elénk, melybe még egy kis dzsessz is belefért, még ha ezt néhány pécsi kritikus kollégám tagadta is, mondván ”Ennyi egyéni agogika még belefér.” Némi elégtétellel töltött el, hogy amint Howard Williamstől megtudtam, nekem volt igazam, hiszen amint elmondta, Milan Turkovic két héttel korábban a világhírű dzsesszmuzsikussal, Wynton Marsalis-szal játszott együtt. Mi most a Haydn-kortárs Johann Antonin Kozeluch (1738-1814) fagottversenyének lassú tételét ajánljuk meghallgatásra, tekintésre, Milkan Turkovic szólójával, Zseni Nándor emlékére.
https://www.youtube.com/watch?v=cp4rPejOMXM
Az egyik emlékezetes sztorim Zseni Nándorral, amikor a Pécsi Szimfonikusok 1995-96-os évadában Nicolás Pasquet akkori vezetőkarmester az évadzáró 1996. május 13-i hangversenyt tervezte és Várnagy Attila filharmóniai vezetőtől megtudta, hogy az akkor még Magyar Állami Hangversenyzenekar (ÁHZ), a mai Nemzeti Filharmonikusok, Sosztakovics 5. szimfóniáját akarják előadni, amit eredetileg ő is tervezett. S amint nekem elmondta, fel volt háborodva, hogy amint Várnagy Attila mondta Nicolásnak, neki illik kitérni ezelől a programütközés elől, merthogy mégsem illik, hogy az ÁHZ-t vezénylő Kobayashi Ken-Ichirónak kelljen. Amint Nicolás nekem elmondta, „Micsoda dolog, hogy én nem játszhatom el, amit terveztem az én pécsi zenekarommal?” A helyzetet azzal próbáltam megoldani, hogy azt javasoltam a Németországban Sosztakovics kiváló előadójaként számon tartott Pasquetnak, hogy „Figyelj Nicolás, szerintem jobb lenne, ha a 2. világháború végére, 1945-ben komponált 9. szimfóniát játszanátok el, hiszen annak épp 50 éves jubileuma lenne. S különben is az egyik legragyogóbb, sokszínű műve – „írtam egy kis vidám 5 tételes haydni szimfóniát 25 percben” - írta Sosztakovics, amire Sztálin ugyan megharagudott, merthogy nincs benne se kórus, se diadalmas hangütés, mint Beethoven 9. szimfóniájában, viszont jól illik a Sosztakovics 10. szimfóniához is, melyet 1993-ban épp Nicolás Pasquet vezényelt el álló vastapsos sikerrel. Annyira sikerült meggyőznöm Nicolás Pasquet, hogy Várnagy Attila néhány nap múlva közölte velem, hogy Pasquet a Sosztakovics 9-et vezényli, amire annyit mondtam, hogy: „Tudom.”. Csak annyit tettem hozzá, hogy akkor értesítem muzsikus barátaimat, az első tétel „csasztuskás főtémáját” játszó pikoló fuvolás Lakat Zoltánt és a 4. 5. tételben fagottozó Zseni Nándit, hogy engem szidjatok. Merthogy a 4. tételben „egy teljes wagneri rézfúvóskórussal” áll szemben a kisembert szimbolizáló egy szál szóló fagott, s csak egy rövid átvezetés után a záró galoppban „darálja be” őt a hitleri (később sztálini) gépezet. Mindenesetre se Lakat Zoli, se Zseni Nándi nem szidott meg, talán a percekig tartó vastaps miatt sem.
https://www.youtube.com/watch?v=SKEfuG6xpdk
Egy másik különleges élmény, ami Zseni Nándorhoz kapcsolódik, az az volt, amikor számára is kiderült, hogy akárcsak ő, én is nagyon szeretem a modern, 20. századi fagott muzsikát. Olyannyira, hogy már a 80-as években a Kossuth Lajos (ma Király) utcai hanglemezboltban én vásároltam meg „előle” néhány ragyogó 20. századi mű, így például Ermano Wolf-Ferrari (1876–1948) és André Jolivet (1905–1974) fagott concertóinak utolsó kapható példányát, amit Neki így tőlem kellett kölcsönkérnie, amit örömmel meg is tettem.
Nem véletlen tehát, hogy most Howard Williams vezényletével is szívesen idézem a művet Zseni Nándor 1991-es diplomakoncertjéről. Azzal a plusz megjegyzéssel, amit Zseni Nándor írt le Facebook oldalán: „Milyen régen játszottam a keze alatt” - utalva a vele egy évben, 1947-ben született Howard Williamsre.
https://youtu.be/mR7yMQwmejg?t=828
Zseni Nándor muzsikuspályáján az egyik csúcspont az lehet, hogy részese lehetett a Pécsi Szimfonikus Zenekar egykori házi zeneszerzője, Balassa Sándor (1935 –2021) műveinek bemutatóin, többek között annak a Pécsi concertóénak is, melynek egyik szólistája is lehetett kiváló zenekari muzsikustársaival együtt. Ennek tiszteletére hallgassuk meg a Howard Williams vezényelte mű 3. Lento tételét Gyermánné Vass Ágnes hegedű-, Sturcz László oboa-, Zseni Nándor fagott- Erdélyiné Janzsó Ildikó gordonka- és Lakatos Ida hárfaművész szólójával.
https://www.youtube.com/watch?v=r5qUTPRf9ig
Az egyik legfontosabb cselekedete Zseni Nándornak, amit a Wedinger Imre versenyekkel párhuzamosan a magyar fagottos társadalomért tett, hogy egyrészt megalapította a Magyar Fagottos Társaságot, másrészt kiadta a „Magyar Fagottos” című újságot. Ebben például már az elején megemlékezett ifjabb Hara László (1943-1993) haláláról, aki 50 évesen nem érte meg édesapja munkásságának élethosszát. Idősebb Hara László (1915-2001) volt ugyanis az, aki az első fagott-iskolát az 50-es évek közepén megírta, és talán a legtöbbet ő tette a magyar fagottosokért, s hozzá csatlakozott a 90-es években Zseni Nándor.
Ha már Zseni Nándor diplomakoncertjéből ilyen sokszor idéztünk, nem szabad megfeledkeznem arról, hogy akadt egy olyan mű, melyet a Pécsi Rádió zenei szerkesztőjeként, mint egyik kedvencemet, magam is kértem Zseni Nándortól, hogy nekünk is vegyék fel archiválásra. Francis Poulenc (1899-1963) Trióját (1926), melyet Jandó Jenő (1952-) a világhírűvé lett pécsi születésű zongoraművész és a Pécsett tanító Kircsi László (1941-2021) oboaművész társaságában játszotta Zseni Nándor.
https://youtu.be/mR7yMQwmejg?t=1917
Zseni Nándorról szólva, nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy mint muzsikus, az elmúlt tizenöt évben, 2007-től, a Pécsi Ércbányász Koncertfúvós Zenekarban játszott.
De azt sem szabad elfelejteni, hogy a 90-es évektől nagyon sok jótékonysági és karitatív koncertet hívott életre, szervezett és támogatott, például a Beteg Újszülöttekért Alapítvány javára. Ezeken például Kelemen Barnabás hegedűművész, Vajda Gergely klarinétművész és karmester, vagy az egykori pécsi osztálytársból lett világhírű basszista Kováts Kolos is fellépett. Ha már említettem Vajda Gergely nevét, meg kell említenem, hogy édesanyja, Kincses Veronika operaénekesnő elmondta egy interjúban nekem, hogy Pécsett neki azért is nagyon sok muzsikus ismerőse, barátja van, merthogy a pécsi főiskolai tagozatra járt férje, Vajda József fagott-művész is.
Kedves Nándi! Emlékező írásom vége felé közeledve ígérem, az utolsó „fagott-szó” a Tied lesz. Mégpedig diplomakoncerted záró művével, Mozart koncertjével, barátoddal, Howarddal .
Előtte csak egy ideillő gondolatot engedj meg, Nemeshegyi Péter jezsuita atyától idézve, aki Japánban és szerte a világban terjesztette, hogy „Bach zenéje olyan, mint ahogy Isten zenél. Beethoven zenéje az Isten felé törekvő emberé. Mozart zenéje pedig olyan, amit az Isten is a legszívesebben hallgat.”
JÓ TÁRSASÁGBA KERÜLTÉL.
https://youtu.be/mR7yMQwmejg?t=3764
Fotók: Internet
Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő