Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint az ördögűzés. Megszabadítanak. Legalábbis azt kéne tenniük. (Forrás: moly.hu)
A könyv elérhető könyvtárunkban: a 2019-es, a 2016-os és a 2015-ös kiadás
A könyvből készült film: Lara Jean álmodozó, romantikus, könyvmoly tini, amilyenekből remélhetőleg még van azért néhány most, a minden korábbinál profibban űzött, nagyüzemi tinédzserhülyítés korában is. Anyukája jó néhány éve meghalt, így orvos apja és bizonyos szempontból nővére, Margot neveli, egészen addig, amíg Margot a távoli Skóciába költözik egyetemre, így a kiscsalád megfogyatkozik, már csak két lány, Lara Jean és húga, Kitty kezdi itthon az iskolaévet, Lara Jean az utolsóelőttit a gimiben. Ő azonban nem az a lány, aki belevetné magát a tizenhat évesek parti-pasik-petting Bermuda-háromszögébe, többnyire otthon ül hétvégén is, pasizni meg aztán egyáltalán nem akar, elég neki a fantázivilág.
Ezt elégeli meg kishúga, és úgy dönt, kezébe veszi nővére társaséletét. Lara Jean őriz ugyanis öt titkos, soha el nem küldött, leplezetlenül őszinte szerelmes levelet, amit azoknak a fiúknak írt, akikbe valamikor, rövid kis élete során belezúgott. No, ezeket a leveleket postázza ki titokban Kitty, és innen értelemszerűen indul az őskáosz: az egyik levél ugyanis nővére exbarátjának íródott, és hogy erről elterelje a figyelmet, kamu párkapcsolatot kezd egy másik címzettjével, akinek szintén jól jön egy kamu barátnő, hogy visszahódítsa a régit. Jó-jó, hülyén hangzik, de ez azért mégis csak egy tiniromkom.
Abból viszont remek, szokatlanul remek. Ennek első oka a tisztességes alapanyag. Jenny Han regénye nem véletlenül lett bestseller: ha van is benne némi elkerülhetetlen regényesség – minthogy, ugye, regény –, de a történet, a keretek, a konfliktusok és az események abszolút életszerűek, és ami fontosabb, átélhetők. Kezdve mindjárt az alapkonfliktussal: hősünk aligha van azzal egyedül, hogy inkább a biztonságos fantáziavilágban romantikázik, mint hús-vér fiúkkal, ezt onnan tudom, hogy például én is ilyen kamasz voltam. Már eltekintve a benga nagy terepjárótól, amit simán rábíznak, hogy vezesse, holott közmondásosan rossz sofőr, de hát mégis csak Amerikában járunk, ahol az autó nem használati tárgy, hanem identitás-alapelem.
Szintén az erős alapanyagnak köszönhető a film egy másik fontos sikerkritériuma: a kellőképpen kidolgozott, reális, sokrétű karakterek és kapcsolataik. Így például, míg a legtöbb romantikus komédiában megmaradnak beszélő biodíszletnek, itt Lara Jean családtagjai is érzékelhető háttérrel, előtörténettel, élettel rendelkező figurák – Anna Cathcartnak saját filmet, de izibe! – , csakúgy, mint a többi mellékszereplőnek, és az is jót tesz, hogy ezek az előtörténetek nem minden esetben mézes-mázasan tökéletesek, van szomorúság, vannak hibák, tragédiák, megint csak: élet. A karakterek közötti dinamikák hasonlóképpen életszerűek, például elhiszem a családi kötelékeket, a vonzalmakat, a játszmákat.
Merthogy ezeket az érdekes, kedves, élő figurákat aztán tisztességes színészek tisztességesen el is játsszák. Lana Condor, aki már az X-Menben is feltűnt, imádni való az álmodozó, félszeg és szende Lara Jeanként, és az sem hátrány, hogy az alig huszonegy éves színésznő nem évtizedekkel idősebb a szerepénél. A film fiúfronton még erősebb, előszedték Hollywood összes feltörekvő ábrándos arcú kora-huszonéves fiatalemberét, az ördögi terv pedig abszolút működik, a srácokon Amerika-szerte – ha nem világszerte – olvadoznak a tinilányok. (Forrás: 24.hu)
A film előzetese: https://youtu.be/jvOkui8TFN8
A film adatlapja és elérhetősége: https://www.netflix.com/hu/title/80203147