Várkonyi Nándor hagyatékában gondosan megőrzött levelek, képeslapok, beszélgetőcédulák és-füzetek, kéziratok, dedikált könyvek és fényképek maradtak fenn Weöres Sándorral való kapcsolatának időszakából. Ezek rendszerezve, szinte hiánytalanul megvannak – immár a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában. Négy évtizedes barátságuk emlékei, dokumentumai a két nagy alkotó életműve alakulásának történetére is ablakot nyitnak. Noha nagyobbrészt Weöres Sándor levelei maradtak fent és találhatóak meg jelen kötetünkben, tartalmukból legtöbbször kiderül, hogy Várkonyi Nándor milyen gondolataira, felvetéseire reagálhatott éppen. Így első kézből ismerhetjük meg egymás munkáját segítő, figyelemmel kísérő érdeklődésüket, elmélyült értelmezési kísérleteiket. Nem nekünk kell elemeznünk műveiket, ők maguk tárják fel ihlető gondolataikat, alkotói szándékaikat, egy-egy mű megszületését kísérő gyötrődéseiket. És mi lehetne hitelesebb saját szavaiknál, írásaiknál?
A kor szokása szerint kézzel – ceruzával, fekete vagy kék tintával – írták egymásnak leveleiket. Kötetünkben nem csak ezek betűhív átiratát tesszük közzé, de sok esetben fotómásolatukat is megosztjuk az olvasókkal, mivel mindkettejük kézírása tisztán olvasható és igazi esztétikai élménnyel szolgál.