Bár a koronavírus járvány miatt a 91. Ünnepi Könyvhetet elhalasztják, a Csorba Győző Könyvtár rendhagyó módon az elmaradt rendezvény alkalmából szeretné megismertetni olvasóival azokat a pécsi kötődésű írókat, akiknek 2019-ben megjelent vagy a közeljövőben jelenik meg új kötete.
Szentendrei Judit 1979-ben született, jelenleg Pécsett él. Első mesekönyve 2020 februárjában jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában Maros Krisztina rajzaival.
Kedvenc könyv/író/zene/műfaj:
magyar: Szabó Magda: Az őz, külföldi Alessandro Baricco: Tengeróceán
író: Szabó Magda, G. M. Marquez, Tolsztoj, Baricco, de még nagyon sokan vannak...
zene: Nincs ilyen. Hallgatok magyar népzenét, Quimbyt, Alanis Morisette-et, szeretem a megzenésített verseket, mint például a Kávészünetet, de a nagylányom mai kedvencei közül is szívesen válogatok.
műfaj: regény
Idén a járványhelyzet miatt az Ünnepi Könyvhét elmarad. Mit jelent az Ön számára ez a rendezvénysorozat?
Sok könyvhéten vettem már részt, szeretem az író-olvasó találkozókat, egyetemistaként kihagyhatatlan program volt. Mióta gyerekeim vannak azóta inkább a nekik szóló programokat látogatjuk. Íróként ez lett volna az első ilyen rendezvényem, sajnálom, hogy - sok más mellett - erről is le kellett mondani.
Hogyan hatott a munkájára a „karantén”?
Egyrészt jól, mert a megjelent könyvemet 19 karanténmesével folytattam a Facebook oldalamon, amelyek írása közben nagyon sokat fejlődtem, szóval gyakorlásnak sem volt utolsó. Ezenkívül megtapasztaltam, hogy az irodalom is lehet interaktív és naprakész műfaj és az internet lehetővé teszi, hogy szinte azonnal reagáljunk a magunk módján a körülöttünk zajló eseményekre. Másrészt rosszul hatott, mert a három gyerekem, egy óvodás és két iskolás, mind otthon voltak, így a meseírás terén kitűzött céljaimat nem igazán sikerült teljesítenem...
Mézes cukrászda címmel 2020-ben jelent meg a Pagony Kiadónál legelső gyerekeknek szóló könyve. Ha jellemeznie kellene három szóval a mesekönyvet, mik lennének azok?
Alkalmazkodás, közösség, sütemény :-)
Milyen könyveket olvasott, sorozatokat, filmeket, online programokat követett a „karanténban”?
Eleinte több élő közvetítést, nyilvánossá tett felvételt néztünk: a Nemzeti Cirkuszt, a Pécsi Nemzeti Színházat, bábszínházakat, külföldi, főként filharmonikus koncerteket, de hallgattuk Norah Jones-t is. Aztán inkább áttértünk az "offline" programokra. Mivel éppen egy kamaszoknak szóló lányregényen dolgozom, inspirációnak leginkább a lányaim könyvespolcán garázdálkodtam, hogy kicsit belemásszak ennek a korosztálynak a lelkivilágába.
Mi az, amit szívesen megtartana a járványhelyzet elmúltával?
Sokat társasjátékoztunk a gyerekekkel, sikerült rendszeresen mozogni és sokkal többet kirándultunk, mint korábban. Sokat forgolódtunk a konyhában, recepteket próbáltunk ki és sikerült napirendet kialakítanunk (többnyire be is tartottuk). Ezeket jó lenne megtartani. Ezenkívül az online oktatás alatt többször csodálkoztunk rá a férjemmel, milyen megbízhatóak és önállóak a gyerekeink. A normál iskolás időben nem látunk ennyire bele az iskolai életükbe, ez is új élmény volt.
Lassan a könyvtárak is nyitnak. Mit ajánl az olvasóknak a nyárra?
Mi már nagyon várjuk a nyitást, mert profi könyvtárba járók vagyunk és már nagyon hiányzik mind a Körbirodalom, mind a "mi" könyvtárunk, a Csipkefa.
A bátor (és felnőtt) olvasóknak nyárra a kedvenceknél felsorolt Tengeróceánt ajánlom, mert szürreális, furcsa hangulatú, magával ragadó, képszerű és gondolatábresztő próza - ha nem is könnyű olvasmány. A gyerekeknek, főleg, ha végre beköszönt a hőség, Varró Dániel Szomjas troll könyvét ajánlom hűsítőnek - mi egyszerűen imádtuk a gyerekekkel. Mivel kamaszlányaim is vannak, ennek a korosztálynak is ajánlanék egy rövid, de különleges könyvet: Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?. Írópalántáknak kötelező!
A sorozatot szerkeszti: Fischer Margit, Pajor Zsófia
