A dokumentum a könyvtári katalógusban
A 2017-ben kiadott után immár második CD-jét jelentette meg Organum Pannonicum címmel az 1983-as születésű, kiváló pécsi orgonaművész, Balatoni Sándor, aki zongora és zeneszerzés tanulmányai után 2008-ban szerzett egyházzenei oklevelet Budapesten, Tardy László karnagy és Koloss István orgonaművész növendékeként, aki jelenlegi munkahelyén, a Pécsi Tudományegyetemen Király Csabánál folytatott orgonista tanulmányokat. Karnagyként Dobos László örökébe lépve a pécsi Piusz Kórus karnagy vezetője lett, míg Kertész Attila helyére lépve a Mecsek Kórusé. Emellett mint zeneszerző hazai és nemzetközi zeneszerzői versenyeken is nagy sikerrel szerepel, mint pályadíj-versenyek elismert, győztes komponistája.
Idén tavasszal megjelent, 2021-es lemezének különlegessége, hogy Budapesten vette fel a Szent István Bazilika Angster – Rieger – Váradi orgonáján, a pécsi Horváth Krisztián zenei rendező és producer közreműködésével. Ami változatlan, az a lemez koncepciója, mely a magyar orgonamuzsika eddigi ismert értékeinek és ritkaságainak felmutatása, néhány eredeti mű mellett új, többnyire az előadó orgonista által készített, hiánypótló és izgalmas orgonaátirattal gazdagítva az átiratok sorát. Míg a négy évvel ezelőtti lemezen előbbiek voltak túlsúlyban (Liszt B-A-C-H prelúdium és fúgája, Kodály Pange Lingua prelúdiuma, a mohácsi Bojtár László „Kodály-siratója”, Lisznyay Szabó Gábor Szent István–fantáziája, Gárdonyi Zsolt Mozart changes című műve és Balatoni Sándor Pasztorál partitája), s „csak” néhány Balatoni-átültetés kapott helyet (egy-egy korai, Lőcsei-kódex dallam és Esterházy Pál mű részlet, illetve két remek Bartók orgona-feldolgozás az Este a székelyeknél és a Concerto Intermezzója mellett), addig az idei lemeznek fő erőssége ez a repertoárbővítő tevékenység.
A lemez, ahogyan a korábbi is, Balatoni Sándor a korai magyar muzsika néhány gyöngyszemének orgona-átültetésével indul: az akkori Lőcsei-kódex melódia után, most négy 18. századi magyar tánc kapott remek orgonás karaktert az ifjú orgonistától, akinek átültetését mestere, Koloss Istváné folytatja, Liszt Ferenc ebben a formában kevéssé ismert 1865-ös Szent Erzsébet legendájának Keresztes lovagok indulójával. A ragyogó magyaros entrée (antré) után rögtön ott találjuk magunkat a lemez egyik legértékesebb és legnagyobb újdonságánál, Bartók Béla 1923-ban komponált és akkor Dohnányi Ernő Ünnepi nyitányával és Kodály Psalmus hungaricusával együtt Pest Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulóján bemutatott Táncszvitjének átiratánál, melyet 2019-ben készített Balatoni Sándor, aki mostani lemez-megjelentetésével csak épphogy „lemaradt” ifjú kollégája, Tabajdi Ádám Táncszvit átültetésétől. Orgonaátirata és előadása azonban így is a reveláció erejével hat. Balatoni Sándor Bartók Táncszvit-átiratának elsődleges értéke az, hogy még Bartók zongora-átültetése mellett orgonán is, nemcsak hangszerszerű, s így nyugodtan állítható, hogy egy új remek 20. századi orgonaművet nyert vele a hangszer irodalma. Mint ahogy az is, hogy tökéletesen megőrizte Bartók művének száz évvel ezelőtti, akkori modernnek számító ritmikai, harmóniai és a közép-európai mellett még arab folklórra is építő melódiai újdonságait. S tette ezt úgy, hogy maga a mű előadása is végig hű maradt Bartók elgondolásaihoz, szellemiségéhez, mind az orgona szimfonikus zenekari hangzáslehetőségeinek maximális kibontásában, mind a finomabb, lírai textúra ihletett megszólaltatásában, még ha tán a modern grandiozitás volt is a leginkább maradandó és „végső benyomás” Balatoni Sándor előadásából.
Bartók Táncszvitjének a reveláció erejével ható átültetése után mi más következhetne, mint az „ikercsillag” Kodály Zoltán, több hangszerre is nagy sikerrel átültetett epigrammáinak orgona-átültetése. Ezt a magyar evangélikus egyház orgonaművész doyenje, a 2021. május 12-én 92 éves Trajtler Gábor átiratában adja elő Balatoni Sándor, aki ezúttal az orgona lírai színeinek kibontásában jeleskedik, de a kedvesen mosolygós, táncos Kodály-karakterek felmutatása (10., 13. track) is üde színfoltja előadásának.
Balatoni Sándor ezután a budapesti Szent István Bazilika két kimagasló orgonaművésze előtt tiszteleg a következő két művel. Elsőként saját mestere, a tavaly tíz éve elhunyt Koloss István (1932-2010) 1997-ben komponált grandiózus Allelujáját szólaltja meg, majd a magyar orgonamuzsika nemzetközileg a legnagyobbak között jegyzett, Bartókkal azonos élethosszt megért, s szintén New Yorkban elhunyt mestere, Antalffy-Zsíross Dezső (1881-1945) 1909-es Szerenádjának meghitt és szenvedélyes hangjaival gazdagítja a szerzőtől napjainkban leginkább Táncoló faunjaival jelenlévő igencsak szegényes palettát. Mi most Koloss István Allelujáját ajánljuk meghallgatásra és tekintésre a Szent István Bazilikában készült felvételről.
A lemez hátralévő részében két ciklikus magyar mű kapott helyet. Az első a magyar zenetörténet egyik kiváló mestere és a Kodály-módszer egyik nemzetközileg is kiemelkedő élharcosa, a 2019-ben, 95 évesen elhunyt, Szőnyi Erzsébet (1924-2019) 1957-ben komponált Hat orgonadarab című ciklusa, melyet Pécsi Sebestyén 1960-as évek eleji lemeze révén sokan ismertek és szerettek meg, többek között jelen sorok írója is már kora gyermekkorában. Pontosabban annak csak három tételét, a nyitó Preambulomot, az Elszálló harmóniákat és a záró Majdnem tánc című tételt. Legjobb tudomásom szerint a ciklus így teljes egészében most került rögzítésre, a két szélső tétel pedig a magyar kortárs orgonamuzsika legreprezentánsabb darabjai közé került. A mostani lemez és előadás, minden különleges értékfelmutatás mellett is Pécsi Sebestyén választásának és az utókor „ítéletének” helyességét és jogosságát igazolta.
A lemez záró számában pedig a kiváló orgonista, Balatoni Sándor zeneszerzőként is megmutathatja nem kevésbé ragyogó kvalitásait, a 2020-ban komponált 4 tételes Magyar szvitben, mely a magyar zenetörténet dallamvilágából idéz, a kuruc kortól az 1938-as eucharisztikus találkozó himnuszdallamáig. Balatoni Sándor újabb, a magyar orgonamuzsikát előtérbe állító lemezét sok szeretettel ajánlom minden a magyar zene és az orgonamuzsika ügyét szívén viselő, vagy csak egyszerűen élvezni képes Zenebarát figyelmébe, akik a Csorba Győző Könyvtár Zeneműtárában is megtalálhatják, vagy akár kölcsönözhetik is otthoni hallgatásra.
Fotók: Internet
Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő