Könyvtártörténet

Könyvtártörténet

A Csorba Győző Könyvtár és jogelődeinek történeti vázlata

A Baranya Megyei Könyvtár

A 20. század elején Pécs városának nem volt jelentős közművelődési könyvtára. Ekkor a városi múzeum keretei között indult ugyan egy kezdeményezés közkönyvtár létesítésére, de ennek szolgáltatásai 1910-re fokozatosan megszűntek. Végül Esztergár Lajos pécsi polgármester támogatásával – több évnyi előkészítő munka eredményeképpen – 1943. október 1-jén megalakult Pécs Város Közművelődési Könyvtára az Apáca utca 8. szám alatti, copf stílusú műemlék épületben. Az intézmény első vezetője Weöres Sándor volt, de a könyvtár tényleges megszervezése utóda, Csorba Győző (1916–1995) érdeme.

1949 áprilisában a Közoktatásügyi Minisztérium tíz körzeti könyvtár létrehozásáról döntött, közülük egyet Pécsett kívántak felállítani. A május 1-jén átadott Pécsi Körzeti Könyvtár tekinthető a megyei könyvtár másik jogelődének.

Az egységes magyar közművelődési könyvtári hálózat 1952-ben jött létre. Ennek keretében Pécs Város Közművelődési Könyvtára, valamint a mindössze három évet megért Pécsi Körzeti Könyvtár egyesítésével alakult meg a Baranya Megyei Könyvtár.

Az intézmény 1952. augusztus 20-án, jogelőde Apáca utcai épületében nyitotta meg kapuit. Az eddigi földszinti szobák mellé megkapta az épület emeleti helyiségeit is. A könyvtár később új épületszárnyak felépítésével (1960, 1985), valamint a szomszédos lakóházak hozzácsatolásával bővült (1974, 1988). Az így kialakított épületegyüttes már megteremtette a színvonalas könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges elhelyezési feltételeket.

Dr. Román Lászlóné igazgatása idején (1978–1990) a könyvtár igen jelentős fejlődési utat tett meg: gazdaggá növekedett gyűjteményét megnövekedett terekben, szaktájékoztatással kibővített olvasószolgálattal közvetítette az olvasóknak, valamint sokrétű helyismereti tevékenység is kibontakozott. A megyei könyvtár szervezte a megyében működő könyvtárak munkáját, képzést, továbbképzést nyújtott, települési letéti ellátást végzett.

Több évnyi előkészület után 1981. április 2-án megnyílt a zenemű- és hangtár. 1986 és 1996 között a könyvtár Pannónia Könyvek címmel országos jelentőségű kiadványsorozatot gondozott.

A fejlődés eredményeképpen a megyei könyvtár 1989-ben Tudományos Könyvtár címet kapott.

A Baranya Megyei Könyvtár 1996-ban – az előző évben elhunyt – Csorba Győző számára azzal állított emléket, hogy felvette a Kossuth-díjas költő nevét, valamint egykori könyvtári dolgozószobájában emlékszobát rendezett be.

A Pécsi Városi Könyvtár

Az 1960-as évek elején Pécsett is sor került a városi könyvtári rendszer újjászervezésére. A Pécsi Városi Könyvtár 1960. január 1-jén kezdte meg működését. A cél az volt, hogy fiókkönyvtári hálózat kiépítésével közelebb vigyék a szolgáltatásokat a város lakosságához.

Az első két évtizedben sorra alakultak újabb fiókkönyvtárak. 1966-ban megnyílt a pedagógiai könyvtár, 1968-ban átadták az ifjúsági könyvtárat a Kossuth Lajos (ma Király) utcában. Ugyanebben az évben megnyílt a város első, valóban könyvtári célra épült fiókkönyvtára Kertváros családi házas övezetében, a Honvéd téren. Kertváros panelházas részében, a Júlia utcában 1976-ban nyílt fiókkönyvtár, amely hamarosan felvette dr. Berze Nagy János néprajztudós nevét. Az 1. számú gyermekkönyvtár (később Nyitnikék Gyermekkönyvtár) Uránvárosban 1971. szeptember 1-jétől fogadta olvasóit.

A hazai könyvtárak közül másodikként, vidéken elsőként itt indult meg a városi mozgókönyvtári ellátás: Pécsett a peremterületek könyvtári ellátásának javítására 1974-ben átadták az első könyvtárbuszt (amelyet 1981-ben a második, 1991-ben a harmadik követett).

1975-ben avatták fel az Ifjúsági Házat, melyben új otthont kapott a városi könyvtár ifjúsági könyvtára is. A létesítményben fonotéka és hírlapolvasó is működött. A Kossuth Lajos utcai központban megnyílhatott a 2. számú gyermekkönyvtár, amit 1979-ben a 3. számú átadása követett a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Ugyanebben az évben átadták a kibővített meszesi fiókkönyvtárat. A gyermekkönyvtári hálózat 1981-ben vált teljessé, mikor a Petőfi utcában megnyílt a 4. számú gyermekkönyvtár.

A városi könyvtár hálózatának legnagyobb egységét 1980. augusztus 20-án nyitották meg. A szigeti városrészben található 18. századi épületet – amelyet a régi tulajdonos kereskedő-iparos család után Griffaton-háznak neveztek – felújították, és egy 543 m2 alapterületű könyvtári egységet alakítottak ki. A fiókkönyvtár 1981. május 19-én felvette Várkonyi Nándor (1896–1975) könyvtáros, irodalomtörténész, szerkesztő nevét.

2009-ben a városi könyvtárnak tíz könyvtári egysége működött. Hálózata, különösen annak gyermekkönyvtári része országosan is egyedülállónak számított.

A Csorba Győző Könyvtár

A megyei és városi könyvtár összevonása azzal a fenntartói döntéssel kezdődött el, hogy a két könyvtár integrációját az Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Projekt egyik kulcsprogramja, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (a továbbiakban Tudásközpont) pályázat keretében kell végrehajtani.

2010. január 1-jén kezdte meg működését az új, integrált könyvtár, a Csorba Győző Megyei–Városi Könyvtár, amely két nagy múltú intézmény, a Csorba Győző Megyei Könyvtár és a Pécsi Városi Könyvtár integrációjának eredményeként jött létre.

A jogutódlással történő integráció során a megyei és a városi könyvtári funkciók egy intézményben kaptak helyet. Ennek megfelelően kellett kialakítani annak munkaszervezetét (Baranya Megyei Hálózati Osztály, Pécsi Városi Hálózati Osztály, Helyismereti Osztály, Zeneműtár, Olvasószolgálati Osztály, Gyűjteményszervezési Osztály, Körbirodalom Gyermekkönyvtár, Könyvkötészet).

Az egyesített könyvtár kijelölt egységei 2010. szeptember 7-ig átköltöztek a Tudásközpontba.

A 13 000 m² alapterületű Tudásközpontban a Csorba Győző Könyvtár és a PTE Egyetemi Könyvtár (Központi Könyvtár és a Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár) önálló intézményi keretek között működik, könyvtári szolgáltatásintegráció megvalósításával. Ennek megfelelően a könyvtárak együtt működtetik a Tudásközpont épületében olvasószolgálati osztályaikat, s közös könyvtári adatbázist használnak az olvasók és a kölcsönzések nyilvántartására. A két könyvtár állománya egységes elvek szerint került elhelyezésre az olvasói terekben.

Az integrált gyűjtemény kb. egymillió egységet számláló dokumentumállománnyal, valamint számítógépes adatbázisokkal várja az érdeklődőket. A gyűjteményszervezés koordináltan működik a Tudásközpontban, a közösen jóváhagyott Gyűjtőköri Kódex alapján.

Az integrált könyvtár 2010–2013 közötti működésének tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyesített megyei és városi könyvtár – jogelődei évtizedes céljai mentén, új feladatokkal kiegészülve – komoly eredményeket és dinamikus fejlődést tudott felmutatni. A megerősödött intézmény létrehozta a Baranya megyei kistelepülések könyvtári ellátását szolgáló – a Magyarországon jelenleg legmodernebb – könyvtárbusz-szolgáltatást, új fiókkönyvtárat nyitott Pécs belvárosában, mindemellett további számos nagyszabású hazai és uniós projektre (pl. Baranyai DigiTár) vállalkozott. Könyvtári és közművelődési programjai, gyermekrendezvényei széles közönség által kedveltek.