A Szirtes (Kos) család azon korosztályához tartozom, amelynél az életutak részben már letértek az apai, nagyapai, dédapai bányász életpályáról. A ccsalád negyedik generációjának idősebb tagjai még bányászok lettek, a fiatalabbak bár beleszülettek ebbe a világba, de már más pályát választottak. Én is e fiatalabbak közé tartozom. (...) Középiskolai tanár lettem, humán szakember, majd szerkesztő, irodalmár, könyvkiadó, egy szellemiekben, kapcsolatokban gazdag pálya birtokosa. Am nem feledtem múltamat, a gyermek és ifjúkort, a "szülöttem földet", annak értékeit, tapasztalatait, soha nem feledhető éveit. Ez a könyv is erről tanúskodik. (Szirtes Gábor)