Csorba Győző 1916. november 21-én született, és 1995. szeptember 13-án hunyt el Pécsett. Szülővárosát fél évnél hosszabb időre egyhuzamban soha nem hagyta el. Pécsről ezt írja a Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.”A Csorba Győző Könyvtár az országos hírű és rangú Kossuth-díjas költő és könyvtáros számára állít emléket volt könyvtári dolgozószobájának berendezésével.
Csorba Győző 1943-tól 1952-ig a jogelőd Városi Közművelődési Könyvtár vezetője, 1956-tól 1976-ig a Baranya Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, 1957-ben egy évig megbízott igazgatója, nyugdíjasként 1994 decemberéig munkatársa volt. Szerette a könyvtáros szakmát, szeretett könyvek között lenni. Könyvtárosi hivatását éppoly fontosnak tartotta, mint a költői tevékenységet.
Csorba Győző nevét 1996-ban vette fel a Baranya Megyei Könyvtár. Az ugyanebben az évben létrehozott emlékszobát 2010-ben a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületében helyezték el és avatták fel újra a költő születésének évfordulója alkalmából.
Az emlékszoba tárgyi dokumentumai Csorba Győzőné Margit néni és a család jóvoltából bemutatják a költő teljes életútját.
A kiállítás a rendelkezésre álló tablókon, tárlókban és vitrinekben szerényen válogat a gazdag életműből. A fényképeken az édesanya, Borsódi Mária, a címfestő édesapa, Csorba György, a „kilenc közül nyolcadiknak” született költő és későbbi családja: felesége, Velényi Margit, lányai, Eszter, Noémi, Zsófi, valamint unokái. Láthatók első versei pepita füzetekben, Pius gimnáziumi, kiváló minősítésű érettségi bizonyítványa, egyetemi leckekönyve, doktori diplomája, első, szerzői kiadásban megjelent verseskötete.
Újabb tárlók és tablók dokumentumai mutatják be az irodalmi és művészeti élet szervezőjeként, a Janus Pannonius Társaság tagjaként, a Sorsunk, az Ív, a Dunántúl, a Jelenkor szerkesztőjeként, írók, költőtársak, művész barátok (Várkonyi Nándor, Weöres Sándor, Fodor András, Szántó Tibor, Martyn Ferenc, Takács Jenő) társaságában.
Néhány dokumentum megörökíti a könyvtáros Csorba Győzőt is. Látható a kiállításon a számára oly meghatározó 1947-es római ösztöndíjas út élményeit megörökítő „Római Napló” kézirata, a jóbarát Martyn Ferenc Csorba Győzőről 1947-ben készített olajfestménye, tusrajza, valamint a költő faliórája, csengőgyűjteménye.
Külön tárló mutatja be kitüntetéseit: könyvtárosi dicséret 1954-ból Darvas József aláírásával, Áprily-díj műfordítói munkásságáért, Janus Pannonius művészeti érem, Kossuth-díj és sorolhatnánk az elismerő címek, díjak sokaságát.
A vitrinekben válogatás található a barátok, Lázár Ervin, Weöres Sándor, Bertók László hozzá intézett leveleiből, a könyvszekrényben a neki dedikált művek és a teljes életmű. A fogason kockás felöltője, sálja, sapkája teszi életszerűvé az emlékszobát. A kiállítás megrendezésében a Csorba család mellett mindvégig segítségünkre volt a költőtárs és jóbarát Bertók László.
Előzetes bejelentkezés alapján Pintér László, a hagyaték gondozója csoportok számára rendhagyó irodalomórát tart a költőről.
További információ és bejelentkezés:
Pintér László
E-mail cím: pinter2laszlo@gmail.com
honlap: www.csorbagyozo.hu
Csorba Győző 100 - Vándorkiállítás
A Csorba Győző életének legfontosabb állomásait bemutató 10 paravánból álló vándorkiállítás a könyvtából ingyenesen kölcsönözhető. A kiállítást Drinóczi Ildikó, a Csorba Győző Könyvtár tájékoztató könyvtárosa állította össze.
További információ: rendezveny@csgyk.hu