A dokumentum a könyvtári katalógusban

Már ebből az angol nyelvű szépséges kivitelű borítóból is sejthető, hogy mostani ajánlónkban egy Zeneműtárunk repertoárján csak nagyon ritkán szereplő műfajú dokumentumot ajánlunk kedves külföldi és angolul is tudó magyar Olvasóink figyelmébe: az „Újonnan felfedezett kincsek” sorozatban megjelent „Liszt kiadott műveinek ismeretlen kéziratai” című, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, valamint a Liszt Ferenc Zeneakadémia közös kiadásában 2020-ban megjelent angol nyelvű tanulmánykötetet.
A kötethez Dr. Vígh Andrea, a Zeneakadémia rektorasszonya írt előszót, melyet Dr. Domonkos Zsuzsanna, a Liszt Múzeum igazgatónőjének bevezetője követ, s az ő egy-egy tanulmánya zárja keretek közé a kötetet. Az első tanulmány, ahogy címe is fogalmaz „Az egyetlen Petőfi vers, melyhez Liszt zenét írt: A magyarok istene/Ungarns Gott” című, 1848 áprilisában írott Petőfi vers 1881-es megzenésítésével foglalkozik, melyet dal formájában, illetve orgona-, vagy harmónium előadására szánt Liszt Ferenc.

A második, szintén Petőfihez kapcsolódó tanulmány szerzője Fedoszov Júlia, aki egy versidézettel kezdi a címet „Oh mondsza: felejteni tudsz-e te engem?” Liszt Petőfi szellemének című zongoradarabjának keletkezése és két kézirata, melyben nem „csak” a kéziratokat, de Petőfi, Szendrey Júlia, Jókai Mór és Liszt Ferenc, az 1879-es Koszorú című Petőfi emlékkötet számára készített, korabeli fotóit is megtekinthetjük.

Kaczmarczyk Adrienne tanulmánya Liszt Ferenc és kiváló zeneszerző barátja, Mosonyi Mihály kapcsolatával foglalkozik. A „Bárki büszke lenne, ha mellette járhatna” című írásban az 1956-ban előkerült Liszt-mű, a Magyar Történelmi Arcképek záró darabjának, a Mosonyi gyászmenetének fakszimiléjét is láthatjuk.
    Watzatka Ágnes tanulmányában Liszt Ferenc kései tisztelgése a magyar nemzet előtt, a Magyar királydal, az Ungarisches Königslied hasonmását láthatjuk, míg Peternák Anna és a pályáját Pécsett kezdő Szabó Ferenc János közös tanulmányában, az eredetiben Romance oubliées (Elfelejtett románc) című, 1881-ben több változatban – zongoradarabként, brácsa és cselló átiratban – is megjelentetett művéről írtak tanulmányt Megtalált románc címen, melyben közlik a mű fakszimiléjét is.
    Bokor Lilla „Sejtések és cáfolatok” címmel a Puszta című kompozíció szerzőségéről és publikációiról írt tanulmányt, míg a kötetet Domonkos Zsuzsanna tanulmány zárja, „Angyali gyerekek Liszt életművében” címmel, melyben Liszt „Himnusz az ébredő gyermekhez” című, a „Költői és vallásos harmóniák” kötetében megjelent művét elemzi a Liszt múzeum igazgatója.
    A kötethez szokásunkhoz híven, hangzó mellékletet is ajánlunk, mégpedig kettőt is: az elsőn Pécs világhírű zongoraművész szülötte, Jandó Jenő játssza a Romce oubliéet, mégpedig a Liszt Emlékmúzeum Chickering zongoráján, majd pedig az ő tanítványa, Szabó Ferenc János játszik egy ritkaságnak számító Liszt-zongoradarabot, a Die Zelle in Nonnenwerth címűt.

Fotó: Internet                       

Kovács Attila
            Amtmann Prosper- és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő