A magyar irodalomban meghatározó a 20. századi tablók, többgenerációs családregények jelenléte, hiszen a monarchia végnapjaival meginduló arisztokrácia hanyatlása, a két világháború borzalmai, Trianon sebei, a kommunizmus térnyerése, az 50-es évek államosítása és a kitelepítések önmagukban is elég sokkot jelentenek egy társadalom életében, főként így, folyamatos egymásutánban…
Neves íróink, Márai Sándor, Nádas Péter, Esterházy Péter mind megörökítették, emléket állítottak e korszaknak és egy-egy szakaszt kiragadva is jelentős alkotások születtek Déry Tibor, Kaffka Margit, Szabó Magda vagy Sántha Ferenc tollából. És sorolhatnánk tovább…
Ugyanez a tabló megjelenik a filmvásznon is pl. Szabó István A napfény íze, vagy Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című alkotásában.
Ebbe a vonalba illeszkedik egy új és friss hang: a magyar ősökkel rendelkező, Svájcba emigrált család sarja, a 23 éves Nelio Biedermann Lázár című regénye, melyben saját családja sorsát örökíti meg. A Biedermann család polgári származású, osztrák kötődésű nemesi família volt, akik a 19. század közepén telepedtek le Baranya és Somogy vármegyében, ennek megfelelően a regény jelentős része Baranyában, feltételezhetően a szentegáti birtokon és Pécsett játszóik.
Műfaját tekintve klasszikus generációs regényt olvashatunk, melyet finoman átsző a szereplők lelki alkatából adódó kissé misztikus hangulat, mely – érdekes módon – nem bontja meg a mű realitásokhoz ragaszkodó szerkezettét.
A könyv már nemzetközi sikert aratott…A regény filmes jogait a Babylon Berlin alkotói, többek között Tom Tykwer szerezte meg, így várhatóan nagyszabású nemzetközi produkció készül a Biedermann-történetből.