A Csorba Győző Könyvtár, a Pécs Története Alapítvány, az MTA PAB Város- és Helytörténeti Munkabizottsága immáron tizedik alkalommal szervezi meg a Pécs-Baranya évszázadai című országos helyismereti konferenciát.
A konferencia legfontosabb célja, hogy körképet adjon a kurrens helyismereti kutatásokról, közös platformot hozzon létre az akadémiai körökben, a közgyűjteményekben és az intézményes műhelyeken kívül folyó munka számára, és megteremtse a diskurzus lehetőségét a különböző tudományterületek képviselői között.
A konferencia két napja során nem kevesebb, mint 32 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.
Az időbeli horizont az ókortól napjaink történetéig terjed, a súlypontot a korábbi évekhez hasonlóan a modernkori fejlemények jelentik. Különösen hiánypótlóak a „dunántúli hosszanti sáncok” legfrissebb kutatási eredményeiről és a Dunántúlon élt vaskori népek etnikai meghatározására törekvő elméletekről, Pécs 1664. évi ostromáról, vagy éppen a pécsi tömegközlekedés fejlődéséről szóló előadások. Néhány egyetemtörténeti érdekesség mellett egy-egy prezentáció erejéig képet kaphatunk a szigetvári rabbikról, Pécs köztéri szobrainak emlékezetkultúrájáról, műemlékeiről és épített örökségéről, az 1872–73-as kolerajárványról, Baranya nemzetiségei közül a cigányokról és a németekről, továbbá a szocialista rendszer eddig ismeretlen helyi vonatkozásairól (proletárdiktatúra, 1956-os forradalom, űrpropaganda) – hogy csak néhányat emeljünk ki az egyaránt érdekesnek ígérkező témák közül.
Külön is érdemes megemlíteni a második nap megrendezésre kerülő tánc- és zenetörténeti szekciót, ahol a mozdulatművészet pécsi mesterei mellett miskolci és budapesti zenetörténészek érkeznek hozzánk Pécsre vonatkozó legújabb kutatási eredményeikkel.
A program tehát rendkívül színes, ám jól strukturált, és ennek köszönhetően szakemberek és laikusok számára egyaránt jól áttekinthető és követhető.
A konferencia szakmai programjához minden évben kísérő programelemek is kapcsolódnak. Az idei évben Nádor Tamás születésének centenáriuma alkalmából rendezünk kerekasztal-beszélgetést és kamarakiállítást. A rendezvény apropója, hogy Nádor Tamás leánya, Gyurkóné Nádor Judit 2025 tavaszán átadta a Csorba Győző Könyvtár Zeneműtárának édesapja muzeális értékű hanglemezgyűjteményét, amelyben a Ciszterci Gimnázium Stúdiójának eredeti, 1941 és 1944 között készített hanglemezei is megtalálhatók. A Zeneműtárban létrehozott hanglemez- és könyvkiállítás 2025. december 31-ig látogatható.
A programfüzet elérhető ITT a honlapukon és az Academia.edu adatbázisban.
A programot a könyvtár Youtube-csatornáján élőben közvetítjük.
